Felülvizsgálati szolgáltatásaink:  

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok szükségessége:

Az elektromosság napjainkra a már legfontosabb energia forrásává vált.

Olyan mértékben jelen van a minden napjainkban, és olyan mértékben függünk tőle, hogy a modern ember mindennapi élete egyszerűen elképzelhetetlenné vált a villamos energia nélkül.

Az elektromosság hasznossága annyira nyilván való, hogy beszélni is kár róla, de sajnos van egy árnyoldala is, amiről viszont kevésbé szokott szó esni, Számos áramütéses baleset, haláleset és tűzeset, és az elektromos tűzesetekkel járó anyagi kár is a számlájára írható.

Ugye az autódat rendszeresen átnézeted szakemberrel főleg a futóművet, kormányt és a féket?

Felülvizsgáltatod a műszaki vizsga alkalmával? Mert ha nem teszed, nem vehetsz rész a közúti forgalomban.

Az időd nagyobbik részét az otthonodban töltöd, és ott is található veszélyforrás, ami a karbantartás és biztonságtechnikai felülvizsgálat hiánya miatt lehet annyira veszélyes, mint fék nélkül, rossz futóművel és hibás kormánnyal száguldozni. Az elektromos rendszer hibáira vezethető vissza a lakás tüzek igen komoly hányada, a halálos háztartási balesetek nagy részét is áramütés, vagy a fentebb említett elektromos tűz okozza. Sajnos az áram nem látszik, nincs szaga, mint a gáznak így csak akkor jövünk rá az elektromos rendszer hibáira, amikor már megtörtént a baj.És ha szerencsénk van “megússzuk” kisebb- nagyobb anyagi kárral! A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat, bár túlzásnak tűnik, de életet menthet! Arról nem is beszélve, hogy 2006 június 1. óta az új építésű épületek használatba vételi engedélyének kiadását ún. erősáramú berendezések első felülvizsgálatához kötik.

Bár tapasztalatom szerint ezt a rendelkezést igen kevés Önkormányzat alkalmazza.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének jogszabállyal történő elrendelése már nagyon időszerű volt, ugyanis a kötelező alkalmazású szabványok megszüntetése – 2001. december – óta a tulajdonosokat, üzemeltetőket konkrétan semmi sem kötelezte e vizsgálatok elvégzésére. Tisztelet a kivételnek: Budapest XII. kerületi Önkormányzat. A foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter joghézagot pótló, régóta várt rendeletet adott ki, amelyben elrendeli az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok rendszeres elvégzését.

A vizsgálatokat leíró MSZ 172-1:1986 szabványt is visszavonták 2003 februárjában.

” a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 2.§-ban meghatározza az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat fogalmát, majd a következőket mondja ki:

o 5/a.§  (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató – a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően – a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.

o (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

o (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

1. a) áram-védőkapcsolón háromhavonta szerelői ellenőrzéssel;
2. b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
3. c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpMrendeletalkalmazásikörébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;
4. d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

Mint említettem, a rendelet hézagpótló és csak szükségmegoldás volt.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok végleges, teljes körű jogszabályi rendezése – több más villamos biztonsági témakörrel együtt – a hosszú vajúdás után megszületett Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban (VMBSZ) 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet formájában sikerült megoldani, amelyre már több mint 20 éve vár a villamos szakma.

(A VMBSZ első tervezetét 1995-ben készítették el a MEE szakemberei).

* Emlékeztetőül: Az erősáramú villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát (un. tűzvédelmi felülvizsgálatát) és a villámvédelmi felülvizsgálatokat a többször módosított 35/1996 (XII. 29.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a 2/2002 (I. 23.) BM rendelet írja elő a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásától függő gyakorisággal”Ez volt a helyzet 2006. évben, azóta a 14/2004. (IV.19.) FMM rendeletet felváltotta a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, az OTSZ is változott, szigorodott. Nem mindenre találhatóak benne előírások…. de amire igen, az egyértelmű(?)!

Egy kis segédanyag a MEE-től: http://www.mee.hu/ebsz

És a régebbi épületeket is illik 6 évenként átnézetni.

1989 óta dolgozom a Budapesti Elektromos Művek-nél, 2001 óta villanyszerelő mesterként, 2004 óta felülvizsgálóként, már több tragédiát láttam, amit a szakszerűtlenül kivitelezett, vagy karbantartás nélkül üzemeltetett elektromos rendszer okozott, mint szerettem volna.

Nem lehet (én legalábbis nem tudok) hozzászokni, a járdán ülve zokogó emberek látványához, akiknek a tűzoltók oltják az otthonát, az apa kétségbe esett arc kifejezéséhez, aki maga barkácsolta a villanyt és egyetlen gyermeke a fürdőkádban áramütés áldozata lett.

Így a magam eszközeivel, tudásommal és európai szintű mérőműszereimmel próbálom az ilyen és hasonló eseményeket megelőzni!

Mert meg lehet előzni!

Csak szakemberrel szereltessem villanyt!

A szerelés után vizsgáltassa felül az elkészült munkát, a legjobb villanyszerelő is tévedhet!

Sajnos az az általános nézet: minden magyar férfiember ért a focihoz és tud villanyt szerelni!

Nem elég a “snapszeros” szabály ismerete: színre szint!

Felülvizsgálataim és villanyszerelési munkáim során igen sokszor találkoztam piros és zöld-sárga jelölésű fázis vezetőnek használt vezetékkel, alumínium és réz vezető erű vezetékek sodrott és szétégett kötéseivel.

Szóval…….ha biztonságban szeretne élni a sok-sok elektromos “kütyü” között, és úgy érzi, van mitől félnie ez ügyben, keressen meg Érintésvédelmi és Erőáramú berendezések időszakos (tűzvédelmi), valamint villámvédelmi  felülvizsgálata miatt.

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat:

• Az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) vizsgálata.

Korábban az MSZ 172-1 szabvány foglakozott ezzel a kérdés körrel, mivel ez a szabvány utolsó verziója is az MSZ 172-1:1986/1M:1989 (Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések számára) visszavonásra került és helyébe lépet a már Európai Uniós szabványokon alapuló MSZ 2364 szabványsorozat (Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése). Ez a szabvány sorozat már nem csak az áramütés elleni védelemmel, hanem teljes körűen az 1000V alatti tehát kisfeszültségű erősáramú berendezések létesítésével foglalkozik. Ennek az áramütés elleni védelemre vonatkozó része az MSZ 2364-410 mely többszöri módosítás után,2009-ben vonult nyugdíjba.  Most már gyakorlatilag teljes mértékben EU-s szabvány lépett a helyébe: MSZ HD 60364 szabvány sorozat, ez már a nevében is látszik harmonizációs dokumentum, Szintén részletesen foglakozik az áramütés elenni védelemmel az MSZ HD 60364-4-41:2018. az MSZ EN 61140-ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg: alapvédelem és hibavédelem.

• Alapvédelem

A felülvizsgálat során az erősáramú berendezések épségét vizsgáljuk szemrevételezéssel és a szigetelés műszeres vizsgálatával.

Az alapvédelem (basicprotection, korábban „(közvetlen) érintés elleni védelem”) az aktív vezetők közvetlen megérintése elleni védelem.

Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével.

• Hibavédelem

A felülvizsgálat során az erősáramú berendezések védelmi osztályai szerint szemrevételezéssel és a szigetelés és a védővezetőt igénylő érintésvédelmi módoknál a folytonosság és un. hurok ellenállás műszeres mérésével.

A hibavédelem (fault protection, korábban „közvetett érintés elleni védelem”, „érintésvédelem”) a testzárlatok következtében a test érintésekor fellépő áramütés elleni védelem.

Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja.

Ha a hálózaton meghibásodás történik, testzárlat (hálózat, vagy berendezés hibája) a hibavédelem az előírt idő alatti kioldással a hibás hálózatot önműködően leválasztja.

• Az érintésvédelmi kioldószerv: kismegszakító.

A hiba áram a fázisvezető és védővezető között alakul ki, a hibás készülék védővezető által földpotenciálon tartott teste és a fázisvezető között. A hibaáramot csak az áramkör ellenállása korlátozza, így a kialakuló zárlati áram a hurok ellenállás függvényében akár több ezer Amper is lehet. Ez félelmetesen hangzik, de itt minél nagyobb az áram annál kisseb a kioldási idő.

Azt nemelfelejtve, hogy a hibás berendezés érintése nélkül már kialakult a zárlati áram, és 99%-ban csak a kismegszakító által önműködően leválasztott hálózaton a feszültség hiányát vesszük észre.

„Nincs villany a konyhában, Apa nézd meg mi a baj!”

Ezzel a mondattal sokan találkoztak már, és a kismegszakító visszakapcsolása után, vagy még mindig zárlat van, vagy múló zárlat esetén a visszakapcsolás sikeres.

Igen, ám de a matematika törvényei szerint maradt még 1%! Az sem tűnt el! Ott vár, hogy nagyobb bajt okozzon, mint a 99%. Az nem a védővezető felé folyik, hanem rajtunk keresztül!

Itt már nem a hurokellenállással kell megküzdenie, hanem az áramkörbe került emberei test ellenállásával is. Ez az áramütés pillanatában 10-100 ezer ohm, majd ha a bőrünket már átütötte lecsökken pár ohmra. A zárlati áram 230V/5 ohm= 46A a kismegszakító kioldási értéke 16A*10=160A, már 46A folyik több másodpercig az emberi testen keresztül! Ez, ami már izomgörcsöt, égést és valószínűleg halát okoz!

Hogyan védekezzünk az 1% ellen? Itt a megoldás!

• Az érintésvédelmi kioldószerv: áram-védőkapcsoló (Fi-relé).

Hatalmas erőfeszítéseket tesznek szakemberek és mérnökök tízezrei világszerte azért, hogy kordában tartsák és biztonságosan eljuttassák a villamos energiát, a megtermelés helyétől egészen a felhasználó fogyasztó készülékéig.

A biztonságos villamos energia felhasználást lehetővé tevő megoldások egyik fontos eleméről az áram-védőkapcsolóról lesz, szó ebben a részben.Ez a készülék is megszakítja a táplálást abban az esetben, ha az elektromos rendszerből egy meghatározott értéken felüli áram indul meg a földpotenciál irányába. És itt van az eb elhantolva! Nem csak akkor old ki időben, ha a védővezető felé folyik áram, hanem ha őt kikerülve a földpotenciál felé folyik. Mint kiszámoltuk ez jelen példában 46A, az áramvédő kapcsoló viszont már 30mA hibaáramnál kiold!

Ismételjünk: legtöbb esetben hiba áram akkor tud létre jönni, ha egy I. érintésvédelmi osztályba sorolt fogyasztó készülék test zárlatos lesz, azaz meghibásodás következményeként olyan érinthető vezetőképes rész kerül feszültség alá, ami üzemszerűen nem lehetne feszültség alatt. De az üzemszerűen feszültség alatt álló részek véletlen megérintésekor szintén hiba áram indulhat meg a földpotenciál felé, csakhogy itt az emberen keresztül.

Tehát bekövetkezett az áramütés, az a fránya 1%!

Az áramütés súlyossága nagymértékben függ az áthajtott áram nagyságától és a behatás idejétől, de szinte biztosra vehető, hogy 40mA felett már szabálytalan szívműködés fog fellépni, és 100mA feletti áthajtott áram esetében az áramütés gyakorlatilag már szívizomremegést, görcsöt okoz, ami valószínűleg halálos kimenetelű lesz. És ezek az emberre végzetes áramértékek egyáltalán nem számítanak nagynak. A háztartásokban az áramkörök általában 10A (10000mA) és 16A (16000mA) közötti névleges értékű kismegszakítókkal vannak biztosítva.

Az előírások szerint telepített áramvédő kapcsoló 30mA hiba áramnál és 10-40 ezred másodperc alatt választja le a hibás hálózatot, berendezést, így jóval kisebb áram halad át rajtunk, és ami élettanilag nem elhanyagolható,rövidebb ideig. Tehát túlélési esélyeinkaz áramvédő kapcsolóval védett hálózaton jelentékenyen megnőnek kismegszakítóval védett hálózathoz képest.

Mi lesz, ha elromlik az áramvédő kapcsoló?

Mert Murphy óta tudjuk „Ami elromolhat, az el is romlik!” Akkor még mindig megvéd minket a 99% ellen a kismegszakító, csak részlegesen maradunk védelem nélkül.

Ezért fontos az előírások szerinti felhasználói ellenőrzés!

„Juj de csúnyán hangzik, nem is vagyok villanyszerelő!”

Nem is kell annak lenni, csak a „TEST” vagy „T” feliratú gombot kell 6 havonta megnyomni, majd ha ennek hatására az áramvédő leoldott, visszakapcsolni. Ha nem old le, akkor is csak 6 hónapig voltunk teljes körű védelem nélkül, mert úgyis kihívunk egy villanyszerelőt, aki majd kicseréli, Ő pedig hív egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálót, aki ellenőrzi az elkészült munkát, műszerrel és a megszerzett tudásával!

Ha ezt elmulasztjuk, nem lehetünk biztosak benne, hogy a fránya, és mint megállapítottuk halálos 1% ellen védve vagyunk.

Az villámvédelmi berendezések felülvizsgálatának szempontjai:

A villámvédelem célja: Az építményeket (vagy az építményekhez csatlakozó hálózatokat) vagy azok környezetét érő villámcsapásoknak az emberekre, magukra az építményekre, a bennük lévő javakra és villamos berendezésekre, valamint a csatlakozó vezetékekre gyakorolt veszélyeinek csökkentésére villámvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

Az 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet szerint a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelmi berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a berendezést

Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villámvédelmi berendezés megváltoztatását igényelné (pl. a korábban nem robbanásveszélyes technológia robbanásveszélyessé változott)

Nem romlott-e le a villámvédelmi berendezés állapota olyan mértékben, ami már veszélyt jelent.

A felülvizsgálat része a villavédelmi berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása.

A felülvizsgálat során a villámvédelmi berendezés épségét szemre vételezéssel ,a villámvédelmi berendezés  hatékonyságát átmeneti ellenállás és szétterjedési(földelési) ellenállásméréssel, műszeresen  vizsgáljuk.

• A vizsgálat szükségessége

A villámvédelmi berendezések létesítésére vonatkozó előírások (szabványok, rendeletek) közös jellemzője és alapvető célkitűzése az, hogy a villámvédelmi berendezések hosszú időn keresztül is biztonságosan legyenek használhatók.

A használati biztonság nem egyszerűen azt jelenti, hogy a villámvédelmi berendezések ne okozzanak balesetet (élet-, testi épség biztonsága), hanem azt is, hogy működésük, használatuk során ne keletkezzenek tűzesetek, robbanások, stb., tehát különféle működési zavarok, hibák (üzembiztonság). Az előírásoknak ez a több célú követelményrendszere lényegében azt jelenti, hogy ezek nem egyszerű munkavédelmi előírások, hanem a biztonság komplex értelemben vett megvalósítását is szolgálják, de elsődleges céljuk az emberi élet védelme. megóvja a közvetlen villámcsapás és a tranziens (vezetett) túlfeszültség káros hatásaival szemben.

A villamos berendezést olyan villámvédelmi és túlfeszültség védelmi berendezésekkel és eszközökkel kell ellátni, amelyek segítenek megakadályozni, de legalább mérsékelni a villámcsapás okozta károkat.

A levegőben, egyes felhőkben pozitív, míg másik felhőkben negatív villamos töltések telítődnek. Mikor két különböző polaritású telített felhő közel kerül egymáshoz, fény és hangjelenség kíséretében villamos kisülés jön létre, azaz villámlás keletkezik. Ezek gyakran már a levegőben felhő és felhő között kisülnek. Amennyiben a felhő és a föld vagy az arra épült felépítmény, illetve élőlény között történik az ellentétes polaritású kisülés, akkor már villámcsapásról beszélünk.

A kisülések sok esetben jöhetnek létre magas épületek tetején elhelyezett klíma berendezéseken, szellőzőcsatornán, szolár berendezéseken és fémkéményeken is, melyek rendszerint kapcsolatban vannak valamilyen belső elektromos hálózattal.

Ezen eszközökbe becsapódó villám jelentős anyagi károkat eredményezhet, tekintettel arra, hogy a villámcsapás okozta akár több száz kV feszültségre és az általa létrejött akár több száz kA áramra nincsenek méretezve. Az itt létre jött hirtelen fellépő a berendezés üzemi áramát nagyságrendekkel meghaladó villámáram, melegedést, átütés okozta villamos ívet, mely a berendezésben tüzet és áramütést is okozhat.

A villám fentieken túl a közcélú szabadvezetékes hálózatba, réz alapú informatikai hálózatba is belecsaphat, melynek következtében úgynevezett „lökőhullám” fut végig a vezetékeken és az útjába kerülő berendezéseket károsíthatja, ezért az így keletkezett tranzienstúlfeszültségtől is védeni kell a villamos berendezéseket

A villámvédelemre több lépcsős rendszerek, áram és túlfeszültség levezetők, valamint egyéb készülékek szolgálnak. A villámvédelem terv készítése során szem előtt kell tartani, az adott környezetet, az épület paramétereit és a védeni kívánt berendezéseket.

A villámvédelmi berendezés kiépítése külső, villámcsapás elleni, illetve belső túlfeszültség védelmi rendszerből áll.

• 1. A külső vagy elsődleges villámvédelem a villámvédelmirendszer segítségével az épületet közvetlenül érő villámcsapástól védi meg.

A villámhárító általában az épület legmagasabb pontján elhelyezett villámvédelmi felfogó,vagy felfogó rendszer amely közvetlen galvanikus kapcsolatban áll a földdel a villámvédelmi levezetőn keresztül, egy villámvédelmi földelő, vagy földelő rendszerrel.

A külső villámvédelem feladata, hogy közvetlen villámcsapás esetén a villám becsapási talppontot károsodás nélkül a villámhárító felfogóján képezze és a villám-áramot, megfelelő keresztmetszetű és villamosan jól vezető áramúton biztonságosan levezesse a földbe.

• 2. A villámhárító a villám másodlagos hatásaira azonban nem nyújt védelmet. Az épület közelében lévő villamosvezetékeken (például: közcélú hálózat, rézalapú telefon, internet) keresztül a villámcsapás okozta túlfeszültség egy része bejuthat a villamos hálózatba.

A z épületben kiépített villamos védelmek rendszerint a túláram ellen védenek (kismegszakító), vagy érintésvédelmi feladatokat látnak el (FI-relé). A berendezések védelme érdekében a külső villámvédelmi rendszer mellett, többlépcsős ,a tranziens túlfeszültség elleni védelem kialakítása is szükséges. A belső villámvédelem feladata a villám-áram behatolásának megakadályozása a külső villámvédelem által védett térrészekbe.

Erősáramú (400/230V) hálózatok esetén, egy többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer általánosan három fokozatból áll.

Az 1. osztályú T1, vagy B („durvavédelmi”) fokozat célja a nagy energiájú részvillám-áramok levezetése, a 2. osztályú T2 vagy C („közbülső”) védelmi fokozat feladata az energiájuktól megfosztott túlfeszültségek korlátozása, míg a 3. osztályú T3 vagy D („finomvédelmi”) fokozat a túlfeszültség-hullámok további korlátozását végzi,általában a végponti ,érzékenyebb berendezések előtt.

• Felülvizsgálatot végző személyek

Az villámvédelmi berendezések Felülvizsgálatát (V.F. V.) csak villámvédelmi felülvizsgálója képesítéssel, a 40/2017 (VII.26) VMBSZ szerinti ismeret felújító vizsgával rendelkező villanyszerelők végezhetik.

Erősáramú berendezések felülvizsgálata:

A felülvizsgálat ezen része az elektromos áram által keltett hőhatásokkal szembeni védelem felülvizsgálata,valamint szabványossági felülvizsgálata.

Az első részben vizsgáltuk az áramütés elleni védekezés felülvizsgálatát, most következzen a tűz elleni védekezés felülvizsgálata.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát az OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat) rendeli el, mely egy kötelező érvényű 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet. Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése.

A felülvizsgálati jegyzőkönyvet a tűzoltóság kérheti és kéri is ellenőrzései során.

Az OTSZ előírásai kötelezőek, megszegésük, be nem tartásuk a büntető törvénykönyv szerinti „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” következményeivel járhat. Az előírt tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért tűzvédelmi bírság is kiszabható.

• Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának szempontjai

A létesítés idején a szabványoknak és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a berendezést

Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné (pl. a korábban nem robbanásveszélyes technológia robbanásveszélyessé változott)

Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga (állapota) olyan mértékben, ami már veszélyt jelent

• A vizsgálat szükségessége

A villamos berendezések létesítésére vonatkozó előírások (szabványok, rendeletek) közös jellemzője és alapvető célkitűzése az, hogy a villamos berendezések hosszú időn keresztül is biztonságosan legyenek használhatók. A használati biztonság nem egyszerűen azt jelenti, hogy a villamos berendezések ne okozzanak balesetet (élet-, testi épség biztonsága), hanem azt is, hogy működésük, használatuk során ne keletkezzenek tűzesetek, robbanások, stb., tehát különféle működési zavarok, hibák (üzembiztonság). Az előírásoknak ez a több célú követelményrendszere lényegében azt jelenti, hogy ezek nem egyszerű munkavédelmi előírások, hanem a biztonság komplex értelemben vett megvalósítását is szolgálják, de elsődleges céljuk az emberi élet védelme.

• Felülvizsgálatot végző személyek

Az erősáramú berendezések Villamos BiztonságtechnikaiFelülvizsgálatát (V.B.F.V.)csak Érintésvédelmi és erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója képesítéssel, a 40/2017(VII.26) VMBSZ szerinti ismeret felújító vizsgával rendelkező villanyszerelők végezhetik. A felülvizsgálat során egy jegyzőkönyvet állítanak ki, amit a munkavédelmi ellenőrzések során a munkáltatónak fel kell tudnia mutatni. Az VBFV nem összekeverendő az érintésvédelmi felülvizsgálattal, ugyanis egy munkavédelmi ellenőrzés során mind a két jegyzőkönyvet kérik a hatóságok.

Por és víz behatolása elleni védelem:

A berendezéseket védettségi fokozatokba un. IP védettségi osztályokba sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg.

A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű berendezésekmechanikailag egyáltalán nincsenek védve, akár kézzel is hozzá lehet érni a berendezés feszültség alatti részeihez, míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek, még a por sem hatolhat be a berendezésbe.

A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve a fröcskölés is érheti a berendezést, míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).Védelem jelentése és kódrendszer összetétele.

A kódrendszer jelölő betűi: Az IP egy mozaikszó. Az “I” azIngress, a “P” a Protection rövidítése.

Két számkarakter: Az első szám határozza meg a szilárd halmazállapotú idegen tárgyak behatolása elleni védelem mértékét. Ez 0-tól 6-ig terjedhet. Ha nincs meghatározva, akkor azt “X” betűvel kell helyettesíteni. A második szám határozza meg a víz bejutása elleni védelem mértéket. Ez 0-tól 9-ig terjedhet. Ha nincs meghatározva, akkor szintén “X” betűvel kell helyettesíteni.

Az IP (IngressProtection) jelentése behatolás elleni védelem, az villamos berendezést, készüléket védő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik vele. Az IP besorolást az IEC 60529 szabvány írja le, amelyet gyakorlati tesztek alapján határoztak meg. Az első számjegy a szilárd testek, a második a nedvesség elleni védelem szintjét mutatja. A magasabb szám mindkét esetben jobb védettséget jelent.

Fontos megjegyzés: IP védelem csak szilárd testek és nedvesség behatolásának megakadályozásával foglalkozik. Az IP védelmi osztályozás nem ad információt az alábbiakról: kémiai ellenállóság, UV állóság vagy robbanásveszély elleni védelem.

IP20: esetében irodákban, lakóépületekben, IP védett szekrényekben alkalmazható a termék, ott, ahol nincs kitéve szilárd testek és nedvesség okozta káros hatásoknak, általában elosztószekrények, kapcsolók, lámpatestek védettségi szintje beltéri alkalmazásra.

IP40: apró méretű tárgyak (maximum 1mm) védett, víz behatolásával szemben nem védett, általában elosztószekrények kapcsolók, lámpatestek védettségi szintje beltéri alkalmazásra.

IP44:apró méretű tárgyak (maximum 1mm) védett, víz behatolásával szembenfröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett általában elosztószekrények, kapcsolók, lámpatestek védettségi szintje vizes helyiségekben és szabadtéren való alkalmazásra

IP65-ös és IP67-es védettségű termékek szabadtéren, nedves környezetben, mechanikailag nem védett helyeken alkalmazhatóak.

Az IP védettségi kódrendszer karakter sorrendje, összetétele és azok jelentése:

A felülvizsgálatok módja:

A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglalkozik:
– MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
– MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
– MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
– MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
– MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
– MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai.