Érintésvédelmi szolgáltatásaink:

 

Érintésvédelmi rendszerek létesítése, karbantartása, javítása:

Ez az áramütés elleni védelemről szól.

Munkahelynek minősülő létesítmények és lakóépületek esetén 3 évente, minden egyéb esetben 32A alatt – ha nem áramvédő kapcsolóval védet az áramkör – 6 évente az áramütés elleni védelmet felül kell vizsgáltatni.

Mi ebben is segítünk!

Érintésvédelmi osztályok:

 

üresjárási)l, 

 0-ás érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs. Ezt az érintésvédelmi módot csak régi, még az MSZ 172-1. szabvány szerint létesült berendezéseknél alkalmazták, manapság ez már elavult, új létesítéseknél nem alkalmazható!

A felülvizsgálat során a berendezés épségét szemrevételezéssel, az üzemi szigetelést pedig szigetelésellenállás-méréssel  vizsgáljuk.

I. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetővel látták el. Ezt nevezzük nullázásnak a TN rendszerben, vagy védőföldelésnek a TT és IT rendszerekben. Például ilyen érintésvédelmi módot alkalmaznak a mosógép, mikrohullámú sütő, ill. hűtőszekrény esetén.

A felülvizsgálat során a berendezés épségét szemrevételezéssel, az üzemi szigetelést és a szigetelő transzformátorokat szigetelésellenállás-méréssel, a védővezető folytonosságát és a hurok ellenállást pedig műszeres méréssel vizsgáljuk.

Az IT rendszerben a szigetelő transzformátorral az aktív vezetőket a földpotenciáltól elszigeteljük, így hibátlan hálózat esetén nem érhet áramütés, mivel az áramkör nem tud záródni a földön keresztül.  A viszonylag drága kivitelezés miatt ezt fokozottan veszélyes berendezések, jellemzően egészségügyi létesítményeknél alkalmazzuk.

Változatok:

– TN-C (T-föld-terra, N-nulla, C – közös-common) rendszer: ez esetben az üzemi nulla és a védő vezető közös, az előírt potenciálrögzítő földeléssekkel kiegészített (PEN) védővezetővel.

– TN-S(T-föld-terra, N-nulla,S – külön -select)  rendszer: az üzemi nulla vezető (N) a hálózat teljes hosszában elválasztva a védővezetőtől (PE), az összekötés az N és PE vezető között TILOS!

– TN-C-S: az üzemi nulla vezető és a védővezető egy szakaszon közös, majd szétválasztásra kerül, itt is érvényes: a szétválasztás után TILOS az N és PE vezető összekötése!

 

 

  • II. érintésvédelmi osztály: kétszeres (kettős), vagy megerősített szigetelésű.
  • Tilos a PE vezetővel összekötni a testet! A berendezésen és a leírásában kettős vonal által határolt négyzet jelöli. Pl. kézi fúrógép, hajszárító. Itt a berendezés testét olyan szigeteléssel, burkolattal látják el, ami hibátlan berendezés esetén lehetetlenné teszi a test érintését.

A felülvizsgálat során a berendezés épségét szemre vételezéssel ,kettős vagy megerősített szigetelést szigetelés ellenállás méréssel vizsgáljuk.

 

 

  • III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne (általában 24 V fázisfeszültség és 42 V vonali feszültség). Egyfázisú rendszerben a feszültség effektív értéke maximum 50 V lehet. Egyenfeszültség esetén, ha hullámossága nem haladja meg a 10%-ot, legfeljebb 120 V lehet. Az ú.n. fázishasításos (elektronikus áramszaggatásos, kapcsoló üzemű) rendszereknél ez általában nem teljesül.) Pl. laptop, mobiltelefon.
    • érintésvédelmi osztály A: váltakozó feszültség esetén 50V, egyenfeszültség esetén 120V maximálisan
    • érintésvédelmi osztály B: váltakozó feszültség esetén 25V, egyenfeszültség esetén 60V maximálisan
    • érintésvédelmi osztály C: váltakozó feszültség esetén 12V, egyenfeszültség esetén 30V maximálisan.

A felülvizsgálat során a berendezés épségét szemre vételezéssel , szigetelést szigetelés ellenállás méréssel vizsgáljuk az induló feszültségek mérése mellett.

 

 

Érintésvédelmi módok

  • 0. érintésvédelmi osztály

– elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.

– burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.

– védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.

 

 

  • I. érintésvédelmi osztály

– táplálás önműködő lekapcsolása: ha a készülékben a fázisvezető a készülék testén keresztül a védővezetők keresztül zárja az áramkört, akkor a kismegszakító vagy az áramvédő-kapcsoló önműködően leválasztja a hibás áramkört a hálózatról, ehhez védővezető szükséges

 

 

  • II. érintésvédelmi osztály

– kettős vagy megerősített szigetelés: itt nem szabad védővezetőt használni

 

 

  • III. érintésvédelmi osztály

 

 

Érintésvédelmi törpefeszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig.

A törpefeszültség lehet:

  • SELV (Separated): Földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezetővel)
  • PELV (Protected): Földelt érintésvédelmi törpefeszültség (leválasztó transzformátorral, két vezető + védővezetővel)
  • FELV (Functional): Üzemi törpefeszültség

 

Az üzemi törpefeszültséget (FELV) nem érintésvédelmi céllal állítják elő, hanem valamilyen elektromos berendezés belső áramköreinek a táplálására. Ez történhet pl. takarékkapcsolású transzformátorral (angolul autotransformer), ahol a primer tekercs szolgál a szekunder tekercsként is, kisebb menetszámnál megcsapolva.

 

 

Védő egyen potenciálra hozás:

 

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, és megléte előírás védő egyen potenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépítenimely szorosan, összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel.

A létesítményekbe belépő nagy kiterjedésű fémalkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának egy része az épületen belül halad, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.